Az elmúlt évtizedben hatalmas változás történt az emberi szorongás megértésében és kezelésében. Kutyatársaink is érzik a stresszt és a szorongást, de nem tudják verbalizálni érzéseiket, ami megnehezíti, hogy tudjuk, mikor érzik magukat szorongónak.
Tartalom
Amikor kutyaszülővé válsz, vállalod a feladatot, hogy felismerd, mi okoz szorongást a kölyködben. Ha csökkented ezeket az okokat, akkor elérheted, hogy kutyád a lehető legnagyobb biztonságban és kényelemben érezze magát a környezetében. A kutya szorongás tünetei lehetnek finom jelek, ami még fontosabbá teszi, hogy éber legyen, és megtanulja felismerni, mi okozhatja a stresszt.
A kutyák stresszét három típusra lehet bontani: félelem, fóbiák és szorongás.
- A félelem egy külső fenyegetésre adott ösztönös válasz. A helyzet elemzése segít kitalálni, hogy ez normális vagy nem megfelelő reakció-e. Például a félelmi agresszió normális lehet, ha valódi veszély fenyegeti a kutyát vagy a szeretteit. Más esetekben a félelmi agresszió helytelennek minősül, ha olyan személy ellen irányul, aki nem mutatja semmilyen jelét annak, hogy fenyegetést jelentene a kutyájára nézve. Ne feledje, hogy kutyája másképp értelmezheti a helyzetet, és ami önnek nem jelent fenyegetést, az számára az lehet.
- A fóbiák egy külső ingerrel szembeni túlzott félelmek. A kutyák leggyakoribb fóbiái a zajfóbiák (tűzijáték, hangos zajok, vihar).
- A szorongás egy kellemetlen érzés vagy félelem, amely veszélyre való várakozással kapcsolatos. A szeparációs szorongás például akkor jelentkezik, amikor a háziállat abnormális reakciókat mutat arra, hogy távol van a gazdájától, akár rövid, akár hosszabb időre.
A kutya szorongás tünetei
Fontos, hogy meg tudjuk különböztetni a normális és a szorongó kutyaviselkedést, amihez meg kell ismerni a kutya normális viselkedését.
A nyugodt kutyáknak legtöbbször kerek, nyitott szemeik vannak; mind a négy lábukra súlyt helyeznek; felemelt farok; és felemelt, előrefelé néző fülek. Normálisan lélegeznek, hacsak nem lihegnek a játék vagy a testmozgás miatt.
Íme néhány kutyaszorongás tünete, amire érdemes odafigyelni.
Lépegetés és remegés
Akárcsak az emberek, a kutyák is gyakran lépkednek vagy ismételten széles körkörös mozdulatokat tesznek, ha stresszesek. Ez a pánik vagy az általános idegesség jele lehet. Előfordulhat az is, hogy a kutya remeg vagy reszket. Ez gyakran megszűnik, amint a stresszor megszűnik.
Megnövekedett pulzusszám és zihálás
A vegetatív idegrendszer automatikusan működésbe lép, amikor stressz lép fel. Ez a külső félelmekre vagy stresszorokra adott „harcolj, menekülj vagy dermedj meg” válaszreakció. Ez egy önkéntelen válaszrendszer a túlélés és az alkalmazkodás érdekében.
A kutyáknak is van szimpatikus idegrendszerük. Amikor a kutya stresszes, ez a rendszer adrenalint szabadít fel, és növeli a szívverést és a légzésszámot, ami gyakran zihálásként jelentkezik.
Ásítozás
A kutyák nem csak akkor ásítanak, ha fáradtak – akkor is ásítanak, ha idegesek. Általában ezek az ásítások gyakoriak és hosszabbak, mint amikor fáradtak.
Nyáladzás
A kutya idegrendszere a stressz hatására aktiválódik, és nyáladzást és gyakori ajaknyalogatást vagy „szájnyalogatást” okoz. Ez akkor is megfigyelhető, amikor a kutyának hányingere van, és köze lehet a gyomor-bélrendszer idegrendszeri aktiválásához.
Kényszeres viselkedés
A kutyák számos viselkedésformát alkalmaznak, hogy megnyugtassák magukat, de ezek kényszeres és destruktív viselkedésformákká válhatnak, ha igazán stresszesek. Gyakori kényszercselekvések közé tartozik a túlzott nyalogatás, a padló vagy a falak nyalogatása, a túlzott ugatás vagy a tárgyak kényszeres rágása.
Ez a viselkedés gyakran vezethet bőrfertőzésekhez a túlzott szőrtelenítés miatt, idegen testek lenyeléséhez, gyomorpanaszokhoz a tárgyak lenyelése miatt, ásó viselkedéshez (lyukak, ágynemű, szőnyegek), vagy a ketrecük tönkretételéhez, hogy kiszabaduljanak. A sírás vagy ugatás lehet önnyugtató viselkedés is a szorongó kutyáknál, vagy egy módja annak, hogy figyelmeztessenek minket a stresszre.
Hipervigilancia (kitágult pupillák, füljelzések, merev testtartás)
A szorongó kutyák pupillái gyakran kitágulnak és gyorsabban pislognak. Hajlamosak merev vigyázzban állni, amikor készülnek a közelgő veszélyre, de ez a viselkedés az önkéntelen fagyasztás, harc vagy menekülés vegetatív idegrendszeri válaszreakcióhoz is kapcsolódhat.
A szemük fehérje hajlamos jobban látszódni, mint amikor nyugodtak, és a fülük stresszhelyzetben vagy vigyázzban áll, vagy a fejükhöz szorul. A farkuk lábuk közé húzása vagy a súlyuk hátulra való áthelyezése szintén a félelem jele lehet a kutyáknál.
Rejtőzködés vagy depressziós viselkedés
A stresszes kutyák gyakran elbújnak tárgyak, például székek vagy autók mögé, vagy gazdijuk mögé, hogy elkerüljék a stresszorokat. Lehet, hogy hiperaktívnak tűnnek, és a pofájukkal az Ön lábát vagy kezét bökdösik, hogy jelezzék, távolodjon el a stresszforrástól. Előfordulhat az is, hogy a kutya teljesen bezárkózik, nem mozog, és levertnek vagy a helyzetből kizökkentettnek tűnik.
Hasmenés vagy baleset
Az adrenalin az emberekhez hasonlóan hat a kutyákra is, és a kutyáknak is késztetést okoz, hogy a mosdóba menjenek. A kutya a stressz hatására azonnal testtartásba helyezkedhet és vizelhet, vizeletet csöpögtethet, elveszítheti az uralmát a belei felett, vagy akár hasmenése is lehet.
Ezt a viselkedést a szimpatikus idegrendszer szabályozza. A kutyák stresszének kevésbé jelentős gyomor-bélrendszeri jele a csökkent étvágy. A stresszes kutya akár a kedvenc jutalomfalatjait is visszautasíthatja, ha a szorongás szintje túl magas.
Vedlés
A stresszes kutyák gyakran többet vedlenek, és ez gyakran megfigyelhető az állatorvosi látogatások során.
Hogyan segíthetünk a szorongó kutyán?
Íme néhány tipp, amivel segíthet kutyájának elkerülni a stresszt, illetve reagálni rá.
Kerüld a stresszes helyzeteket
A kutyák stresszének és szorongásának legfontosabb kezelése a stresszhelyzeteknek való kitettség korlátozása. Kerüld az olyan interakciókat, amelyek szorongásos reakciót válthatnak ki.
Szeparációs szorongás esetén például alakíts ki egy nyugodt, csendes helyet biztonságos játékokkal és ismerős illatú tárgyakkal. Kezdd a kutya tréningjét azzal, hogy nagyon rövid időre magára hagyod.
Minden alkalommal, amikor visszatérsz, dicsérd meg a kutyát, és esetleg adj neki egy kis, egészséges jutalomfalatot. Ismétléssel és a távolléted időtartamának lassú növelésével a kutyád megtanulja, hogy mindig vissza fogsz térni, és a stressz kezd csökkenni.
Ha a kutyádat stresszeli, hogy új emberek vannak a környezetében, tartsd a ház egy nyugodt részén, amikor új emberek vannak ott, hogy elkerülje a félelem okozta interakciót.
Próbálj ki új stratégiákat biztonságos környezetben
A hirtelen deszenzibilizálás, amikor a kutyát addig teszi ki a stresszt okozó dolognak, amíg az már nem reagál, már nem tekinthető a kutyák stressz és szorongás elleni legjobb módszernek.
A kiváltó okok folyamatos bevezetése gyakran fokozza a kutya félelmi reakcióit. Ehelyett új stratégiákat és módokat kell megtanítania a kutyájának, hogy hogyan reagáljon a stresszre.
Ahhoz, hogy egy stresszorra adott új választ alakítson ki, ki kell dolgoznia egy jutalmazási programot kutyája számára, például ételt, szeretetet vagy tevékenységet/játékot kínálva. A jutalmat mindig ki kell érdemelni, a tréning pedig lassú és folyamatos lesz. Ezt stabil, biztonságos környezetben kell végezni, és nem szorongásos helyzetek során.
A kezelés az otthoni kontrollstratégiák elsajátításával kezdődik, ahol a kutyának mindent ki kell érdemelnie azáltal, hogy megfelelően reagál, amikor Ön egy adott jelzést ad. Ez a kutya szempontjából kiszámítható választ hoz létre. Az olyan nyugodt feladatokkal való kezdés, mint az „ülj” vagy a „feküdj le”, majd végül a „koncentrálj” és a „menekülés” válaszok felé való elmozdulás segít kialakítani az elvárásokat a történésekkel kapcsolatban.
A koncentrációs válaszoknál az a cél, hogy a kutya szemkontaktust vegyen veled, vagy egy jutalomfalatra/játékra összpontosítson, hogy elterelje a figyelmét a stresszorokról. A szökési válasz arra neveli kedvenced, hogy egy biztonságos, nyugodt környezetbe (például egy ágyba vagy egy szobába) menjen, amint stresszt érez. A finomságok használata hasznos lehet, amíg meg nem tanulják, hol van a biztonságos helyük.
Soha ne büntesd kutyádat fizikailag vagy szidással, mivel ez hatástalan, és csak növeli a stressz-szintjét, és megtanítja, hogy féljen Öntől.
Fontos, hogy reálisak legyenek az elvárásaid. Egyes problémák életre szólóak lehetnek, vagy olyan tréninget vagy gyógyszereket igényelnek, amelyeket csak tréningszakértő, állatorvosi viselkedéskutató vagy állatorvos adhat.
Kérdez meg állatorvosod a szorongáscsökkentő gyógyszerekről
Állatorvosa ajánlhat vényköteles szorongásoldó gyógyszereket (beleértve a fluoxetint, a klomipramint vagy az alprazolámot). Ezeket szinte mindig viselkedésmódosító tréning ajánlásával együtt írják fel.
A gyógyszer típusa és adagolása a kutya életkorán, egyéb egészségügyi állapotán és a kiváltó okokon alapul. A gyógyszeres kezelés gyakran több hétig vagy hónapig tart, amíg a szorongás javul, és gyakran szükség van módosításokra és rendszeres vérvizsgálatra. A kutyák szorongásának minimális kezelési ideje általában átlagosan 4-6 hónap, de egyes esetekben évekig is eltarthat.
A gyógyszeres terápia segíthet enyhíteni a kutya kiváltó okokra adott reakcióit, és segíthet az új viselkedésformák megtanulásában. A gyógyszeres kezelés elhagyása vagy abbahagyása után azonban a kutyák szorongó viselkedése visszatérhet. A gyógyszeres kezelés általában egész életen át tart.
Az elsődleges ellátást végző állatorvos súlyos szorongásos problémák észlelésekor, vagy ha a korábban megkísérelt kezelési tervek nem segítenek, beutalhat egy szakvizsgázott állatorvosi viselkedésszakértőhöz. Fontos, hogy megismerd kutya szorongás kiváltó okait, hogy segíthess neki a nyugodt, kiegyensúlyozott és pozitív életminőségben.